- …következik a legrosszabb szöveg kategória, amit most Tojás más elfoglaltsága miatt újból Filológus nyithat meg.
- Klasszike vagyok, én a, én a Hangos levél című előadásról gondolom, hogy hát annak valami pocsék szövege volt, a különböző, különböző civil emberektől való civil idézetek egyáltalán nem állták meg a helyüket az előadásban, ami egyébként nem volt annyira szerkesztett, mint amennyire vártam, de, de hát az a minimum, hogy rendes szövegek hangozzanak el, és a színházi szövegeknek az aránya igen csekély volt ebben az előadásban, én úgy gondolom, hogy ez mindenképpen… mindenképp szörnyű.
- Tojás vagyok, szerintem – bár valóban mindketten szidtuk például Kóta… Kóti? Kóti… Kóti színrelépését civilként – a Halász Péterrel kapcsolatos szösszenetek felelevenítése számomra elfogadhatóbb volt, mint Egressy Júniusa. Tehát azt hiszem, hogy ez nálam annyira alulmúlt sok mindent („öccse-meccse”), hogy nem kívánom kommentálni, erre szavaznék, köszönöm.
- Itt Kakukk, nálam nagyon szoros voltak a… két befutó, végül mégis a Tévedések vígjátéka nyert, mert szerintem rondább dolog elferdíteni egy klasszikus szöveget, még ha nem is az adott szerző legjobb darabja, mint egy saját förmedvényt írni, ami a Július. Június. Bocsánat.
- Klasszike vagyok, én úgy gondolom, hogy szó sincs erről, javítanám Kakukkot, itt nem a… nem a Shakespeare-szöveg felhasználásával játszottak ők, nem azt torzították, ez nekik, úgy gondolom, hogy saját szövegük volt, improvizációs eredettel. Tehát itt nem lehet abból kiindulni, hogy, hogy mi volt az eredeti… tehát hogy… úgy gondolom, hogy az előadás közegében ez a szöveg ez teljesen rendben volt, nekem nagyon tetszettek a mondatok, az egy másik dolog, hogy nem volt koherens, tehát szövegként annyira nem működött, mármint ha a dráma egészét tekintjük, de… de nem voltak benne rosszul megformált mondatok, ellenben a Júniusban igen, ezt elismerem, ennek ellenére úgy gondolom, hogy sokkal rosszabb volt a Halász Péter-emlékműsor, de mivel te azt nem láttad, kedves Kakukk, így nyilván megint leszavaztok. Köszönöm.
- Nem értem ezt a „nyilván megint leszavaztok”-részt Filológus részéről, itt Kakukk, mivel eddig mindig ő döntött, bár az én javamra többnyire, úgyhogy…
- Bocsánat, csak azt szeretném mondani, Klasszike vagyok, hogy az egy dolog, hogy én döntöttem, de nem arról, amit, amit én írtam le a papírra, mert azt senki nem látta, úgyhogy mindig kiesett, tehát a ti két véleményetek közül dönthettem, az én döntésem itt nem érvényesült. De ez nem bántó, vagy valami, csak megjegyeztem.
- Itt újra Kakukk, csak gyorsan annyit szeretnék még hozzá…, hogy én azért úgy érzékeltem, mintha lenne az eredeti shakespeare-i szövegből is valami abban a műben. Tojás bólogat, úgyhogy át is adom a szót.
- Tojás vagyok, együtt érzékeltem Kakukkal. Tehát egyrészt igen, de engem nem bánt a shakespeare-i torzítás. Amit az előbb kiemeltem Arany Jánosról, hogy tetszett, hogy a Bárka megtartotta Arany János szövegét, az egy ettől független dolog, tehát tetszett az, hogy ha két fordítás közül választhatnak, merik a régebbit és a kevésbé populárisat választani egy szemlátomást újító és teljesen más formátumú előadáshoz.. Ez nagyon… ez jött be nekem, hogy ezzel egyfajta ellenpont… ellenpontozás jön létre. Ebben az esetben nem zavar… nem, az zavar, … tehát az előadásban a legkevésbé zavaró tényező a szöveg átírása volt. Sokkal több sokkal zavaróbb tényező merült fel. Időtartami problémáim is voltak, de hogy ha jó… tehát hogy ha jó dologgal töltünk ki ekkora időtartamot, természetesen az sem zavar… hát ez nem így sikerült. Tehát akkor most vegyük újra, hogy mik közül lehet választ… jaj, még hadd említsem meg, hogy nálam a másik játékos – erre még esetleg szavazhat Filológus – a Wyspianski-szöveg volt, amit leginkább azért szavaznék le, mert nem sokat értelmeztem belőle. Túl sok volt benn a kötél és a rúd. Meg a ló, meg a gereblye, vagy mi, gerenda, meg a mindenféle.
- Bocsánat, Klasszike vagyok, kötél és rúd abszolút nem tartoztak a dráma szövegéhez. Egyébként én is úgy gondolom, hogy elég nehezen érthető, de nyilván … tehát… én… megesik, hogy nem figyelek annyira, tehát bizonyos szempontból korlátolt a befogadásom, ettől még lehet jó Wyspianski-szöveg, annál is inkább, mert fordításból olvassuk, nem tudom, hogy kinek a fordítása volt ez, ennek majd utánanézek, mert nagyon szégyellem magam, ö… igen… ö… ennyi, végül is.
- Tojás. Azt mondanám el erről, hogy nem tudom, hogy itt most a szöveg alatt azt értjük, … tisztázzuk a kategóriákat, azt értjük, hogy a konkrét dráma, hogyha elolvasnánk, tehát hogy a leírt szöveg, vagy a megkapott szöveg, amit mi kaptunk ebben az interpretációban.
- Filológus?
- Igen, Klasszike vagyok, ez utóbbira gondolunk, amit az előadáson hallottunk.
- Tojás. Akkor… akkor viszont úgy gondolom, hogy Wyspianski hiába írt akármit, hogyha az ilyen formában lett előadva, egy erősen rigmusos, közben tornagyakorlatokat végrehajtó előadásban, akkor… akkor én ebből a szövegből szinte semmit nem kaptam meg. Egyszerűen… és nem, nem ér… nem vagyok benne biztos, hogy ez az én hibám… látlak, Kakukk, hogy mindjárt adod át a mikrofont, de elmondanám… tehát hogy, hogy igen. Nem tudom, hogy ez mennyire az én hibám, nem tudom, hogy mennyire csak három dologra tudok egyszerre figyelni, és nem hatra (ráadásul mögöttem ült Pogány Judit), de hogy… (ja, és Szívecske volt a rendező, aki hátulról instruált, tehát több elvonatkoztató tényező volt) nem tudom, hogy ez mennyire az én hibám, de abból a szövegből én szinte semmit nem kaptam meg, leszámítva a mozgalmi dalokat és és egy-két kiabálást piros dagadt lány részéről. Köszönöm.
- Klasszike vagyok, pontosítanék, ha esetleg félreértettük volna egymást, tehát az előadás szövegére gondolok, de nem a szöveg előadásmódjára. Tehát ha leírnánk azt a szöveget, amit hallottunk, akkor, akkor mit döntenénk. Ezt szerintem fontos megkülönböztetni.
- Igen, én is ezt kérdeztem, az előbb még pont az ellenkezőjét értettem a válaszodon, tehát hogy nem a… tehát hogy most akkor a leírt szöveget mondjuk. Tehát hogy ha olvasnám én a drámát, mit vennék le belőle.
- Nem a drámát, hanem ami elhangzott az előadáson. Mert az már egy dramaturg munkájának az eredménye.
- Tehát a húzott… Tojás. Tehát a húzott drámát olvasva mit vennék le, és nem az előadásból kapott szöveget.
- Igen. Igen. Klasszike vagyok. Igen.
- Itt újból Kakukk, én mivel nem láttam ezt a drámát… nem tudok sokat hozzászólni, de belenyugszom a Júniusba, mert az is borzalmas volt.
- Tojás. Június. Tehát hogyha a leírt, dramaturgizált szöveget vesszük, Június. Ha az előadás… szövegkönyvek közül választunk: Június.
- Igen, az már eredetiben is szörnyű lehetett. Klasszike vagyok, egyetértek, akkor ezt megszavaztuk.
- Tehát legrosszabb szöveg kategóriában a nyertesünk a Június.
